2011. május 30., hétfő

Előzmények - 3. rész: Engedélyeztetés

Na ez a rész volt a leghosszabb, legidegőrlőbb, legbosszantóbb szakasza az egész sztorinak.

Beadtuk a tervet tavaly november 23-án. A tervező szólt, hogy biztos kérnek majd hiánypótlást, az építésügyi előadó vérmérsékletétől és hangulatától függően. Kértek is.
Az építésügyi előadó, nevezzük csak N.T.-nak, olyan marhaságokon akadt fenn, mint hogy:
- a szintterület számítás, a zöldfelület számítás, és a beépítési százalék idomtervek külön-külön lapon kell hogy szerepeljenek,
- A lépcsőt az összes alaprajzon és metszeten be kell méretezni. (Általában az alaprajzon csak a vízszintes méretezés szerepel, a metszeteken csak a függőleges méretezés - nyilvánvaló okokból... :-)
- ja meg hogy egy oldalt véletlenül nem írtunk alá. (minden oldalt külön külön alá kell írni a tervezőnek, és a tulajdonosoknak is. Erre sem igen értem miért van szükség, hiszen az átvett tervrajzot átvételkor lefűzik, és lepecsételik, tehát utólag belefűzni úgysem lehetne semmit...)

Na jó. Beadtuk a hiánypótlást.

Ahogy Nagy Bandó mondta: ...és vártunk.... vártunk... vártunk....

Aztán december közepén jött egy levél, amelyben felszólítottak bennünket, hogy 8 napon belül írásban hitelt érdemlően bizonyítsuk, (így, vastagon szedve), hogy a ház melletti féltetőt ki, mikor, és milyen engedély alapján építette. Ez azért is pikáns, mert eleve az építési engedély kérelemben leírtuk, hogy tudjuk, hogy az a féltető engedély nélkül épült, és szabálytalan, és az engedélykérelemben vállaltuk is a lebontását.

A Zuram bement az Önkormányzatba. Elmondta, mi a helyzet, és hogy csak az építkezés idejére jó volna ha kaphatnánk rá fennmaradási engedélyt. N.T. mondta: nemlehet!!!... Majd szó szót követett, N.T.-vel egy szobában dolgozó előadó hölgy megjegyezte, hogy van rá legális lehetőség, hogy az építkezés idejére fennmaradjon a féltető, ha felvonulási épületként írásban megkérjük rá a fennmaradást... N.T. fekete pont!

Megkértük...

...vártunk....

...vártunk...

...vártunk...

Majd január 31. dátummal érkezett egy levél - február végén!!! - hogy 15 napon belül nyújtsuk be a Főkétűsz nyilatkozatát.
Bumm!!!!!

1. a jelenlegi szabályok értelmében nem kötelező a Főkétűsztől hozzájárulást kérni, elég, ha a tervező egyeztet a szolgáltatóval - ez megtörtént, és bele is írtuk az engedélykérelembe.

2. A Főkétűsz nem végez huzatszámítást, ezt egy külső céggel kell elvégeztetni, súlyos tízezrekért, majd a Főkétűsz csak rábólint. (vagy nem...)

3. A Főkétűsz ügyintézése elég érdekes: akinek van csókosa a hivatalban, annak pár nap, akinek nincs, annak 3 hét.

Hogy a fenébe nyújtsuk be 15 napon belül a kéményseprő szakvéleményt????

Elindítottuk a dolgot, kértünk a hiánypótláshoz határidő-hosszabbítást.
(Közben kiderült, hogy N.T-nek nem állt volna jogában a másodszori hiánypótlás bekérése, hiszen, - itt idézet a jogszabályból:

5. § Az építésügyi hatóság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha

a) a kérelem hiányos, a kérelem beérkezését követő naptól számított tíz napon belül,

b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-műszaki tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követő tíz napon belül

hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt

ezt a határidőt N.T úr már jócskán túllépte.

No mindegy...

Ezek után újra vártunk....
....vártunk....vártunk...

Három hét kellett a kéményseprők hozzájárulásához, előtte ugye legalább egy hét volt, mire a huzatszámításokat elvégeztettük, stb...

Most nem tudok tovább írni, mert dolgom akadt... innen folytatom...

Huszadik nap - finisben az ácsok

Az előző hosszú hétvégén egy kis pihenőt vettünk. Az ácsok is - mi is.
Az ácsoknak elfogyott a faanyaguk, és mivel a teherautó csak ma tudott jönni Erdélyből, ezért pár napra ők is hazautaztak.

A kőművészek is levonultak szerdán, az ácsok is elutaztak csütörtökön, így aztán a hétvégére csak a villanyszerelők jöttek, folytatták az épület öszze-vissza drótozását...

Csütörtökön a bádogos is megérkezett - először még múlt hétfőre ígérte magát. Nem jött.... Aztán keddre ígérkezett. Nem jött... Már épp azt gondoltuk, hogy hívunk valaki mást, mert úgy tűnik ez a csávó nem igazán megbízható, mikor is csütörtökön mindenféle előzetes bejelentés nélkül megjelent, hogy na akkor ő most nekiállna. Oké...

A Zuram közben megrendelte az üvegesnél a külső nyílászárókra a hőszigetelő üveget, az is meglesz pár napon belül.

Tegnap este visszaérkeztek az ácsok, és ma reggel megérkezett a teherautó is a faanyaggal:


Most néhány fotó az emeletről -
Az egyik gyerekszoba a kész gardróbajtóval, és a gyönyörű szép cseresznyeszín ajtóval:
(érdemes visszanézni az előző poszt első fényképét, ez ugyanaz a sarok!)
A mi szobánk ablakai kívülről:
A fenti előtér a fürdőszoba és wc ajtajaival:

2011. május 23., hétfő

Tizenhetedik nap - fotók

Halihó!
Az ácsok rohamléptekkel haladnak...

Íme néhány részletfotó:

A két gyerekszoba között a közfal egy gardróbszekrény lesz, egyik fele egyik oldalról nyílik, a másik fele a másik szobából:

Ez a másik gyerekszoba egyik sarka, már egész előrehaladott állapotban van a lambériázás:
Ez pedig a leendő lépcső feletti tér - már bent van a tetőablak! (A másik tetőablak is bent van, ami a fürdőszobában lesz, csak az nem ennyire látványos - ott gipszkarton lesz körülötte.

A tetőzugba itt lehet mjd feljutni:

Közben a kőművészek lassan helyreállítják a sok rombolás után a terepet - illetve ma még volt egy jó adag rombolás: kibontották a vécé falat. A vécé falában sokféle különböző pecsétes tégla rejtőzködött, ezeket eltettük, megpucoljuk, majd jó lesz még valahová!

A villanyszerelők jól körbedrótozták a tetőteret - konnektor, kapcsoló, infrapanel, router, riasztó, - lesz itt minden...

2011. május 19., csütörtök

Tizenharmadik nap - rövid összefoglaló a hétről...

Hétfő óta nem írtam - no nem mintha nem történt volna semmi, csak sokat dolgoztam - itthon is, a színházban is.

Szóval egy rövid összefoglaló:

Hétfőn kicsit közelebb kerültünk a civilizációhoz, újra üzemképes a konyha. Az eddig öt éve ideiglenes konyhából most egy újabb ideiglenes konyha alakult ki - remélem, ez nem fog újra öt évig így maradni... de legalább van mosógép, mosogató, múködik a kávéfőző, meg a mikró.
Kedd - még mindig nincs használható fürdőnk... esténként összerakják a lefolyót annyira, hogy le lehessen zuhanyozni, de a kézmosó még mindig nincs bekötve. A Zuram szakálla meg egyre nagyobb, mert nincs hol borotválkozzon.
Az ácsok tetőléceznek, a kőmúvészek kéményt építenek.

Szerda: az ácsok felrakták a cserepeket.
Este felköszöntöttük János mestert 46. születésnapja alkalmából!
Az ácsok: János mester, Karcsi, Attila és Jocó, a mókamester
Ez a kép is szerdán készült, itt látszik, hogy már belül is elkezdtek szigetelni a fiúk:

Csütörtök: A wc végre át lett helyezve, és megcsinálták a vizesek a lefolyót. Újra üzemképes a fürdő!!!!!!!
Közben a kőmüvesek kidugták az első kéményt:Közben a villanyszerelők is dolgozgattak: megcsinálták az új villanyóraszekrény helyét, és elindították fel a csöveket. Holnap Sebi bácsi kezdhet csövezgetni fent.

Közben vészesen fogy a pénz... Hihetetlen, mennyi pénz megy el az előre nem látható dolgokra...

2011. május 15., vasárnap

Előzmények - 2. rész: Tervezés - folytatás

Ha már ennyire nem tudok magammal mit kezdeni itt a kupi kellős közepén, akkor folytatom az előzményeket.

Tehát a tervezésről: egy régi házzal sok baj van. Nagyon behatároltak a lehetőségek: itt egy kémény, ott egy kémény, amott egy gerenda, itt megy a víz... szóval nem nagyon lehetett az alaprajzzal variálgatni. A tervezőnkkel megpróbáltunk egy nagyjából elfogadható megoldást találni, hogy elférjen minden, amit az emeletre szerettünk volna. Két gyerekszoba, szülői háló, fürdőszoba, wc, háztartási helység...

A kéményekkel előre lehetett látni, hogy gond lesz. A jelenlegi előírások szerint a kéményeket ki kell bélelni. (Akkor is, ha fatüzeléses cserépkályha van rajta.) Megkérdeztük a kéményseprőt, aki ősszel itt volt ellenőrizni, hogy miért. Azt mondta, idézem szószerint: "Azért kell kibélelni, mert különben a kémény kormos lesz." Jaaa, vagy úúúgy! Én eddig azt hittem, hogy a kémény az egy olyan dolog, hogy kormos... Na mindegy - sok szakember egybehangzó állítása szerint szakmailag semmi nem indokolja egy fafűtéses cserépkályha kéményének kibélelését, node sebaj - éljen az EU, és az EU-s szabályok!
Oké, ki kell bélelni. Nade mind a három kémény el volt húzva (nem tök függőleges vonalban ment fel, hanem volt benne egy kanyar.) Ezt komoly bontás nélkül nem lehet kibélelni. Először azt gondoltuk, hogy csak födémig visszabontjuk a kéményeket, és onnan egyenesen fogjuk felküldeni őket. De ez is akkora költség lett volna, hogy végül többek tanácsára teljesen új, szerelt kéményekben kezdtünk gondolkozni. Végül aztán Montel kéményeket rendeltünk. Ezek ugyanazt tudják, mint a Schiedel, meg a Leier, csak kábé egyharmadával olcsóbbak.

A hőszigetelésen pedig nem akartunk spórolni: a legkomolyabb elvárásoknak is megfelelő hőszigetelést terveztettünk.

Kilencedik nap - folytatás

Az ácsok nem tartanak szabadnapot.
Ők minél előbb be szeretnék fejezni, hogy utazhassanak haza...
Ma a plafont kezdték lambériázni:
Ha már felmerészkedtem, akkor lefotóztam a kilátást is:

Sajnos most elég borús-párás az idő, de pár napja, mikor egy tiszta reggelen voltam fent, teljesen tisztán lehetett látni a Gellért hegyen a Citadellát!

A következő fénykép pedig egy kis OFF: ma reggeli kis vendégünket mutatom be, akit az ácsok a lambéria-kupac alján találtak. Áthelyeztük őkelmét a kert egy békésebb pontjára:

Kilencedik nap - lelki mélypont

Ma elértem a lelki mélypontra.
A kőművesek úgy távoztak - mert ugye a magyar dolgozónak ha lejár a munkaidő, akkor lejár a munkaidő! - hogy így hagyták a fürdőszobát:
Ez itt egy lyuk a fürdőszoba padlóján. Keresték a strangot, hogy az áthelyezendő wc-t, és az emeleti strangot is rá lehessen kötni. Eközben sikerült úgy szétbarmolni a fürdőszobai összefolyót, hogy ha a Balázs nem lenne némi kézügyességgel megáldva, akkor hétfőig gyakorlatilag egyáltalán nem lehetne vizet használni a házban. A képen is jól látszik a Balázs javítása előtti állapot: a kád, és a kézmosó lefolyója szabadon belefolyt a gödörbe, és ott lazán elfolyt volna a ház alá. Balázs a régi konyhai szifoncső felhasználásával megoldotta, hogy legalább a zuhanyt lehessen használni.

A következő képen pedig a konyhai kémény helye látható:

Ezt is úgy hagyták itt, hogy nincs befejezve. Szóval itt a vasárnap - a kőművészek nem dolgoznak, én pedig erősen számítottam már rá, hogy vasárnap legalább a konyhába visszapakolhatok. De nem...

Na jó, azért hogy ne csak a lehangoló részeket mutassam, itt következik pár fotó, az ácsok haladásáról!
Az első kép a teraszról:Itt gy közeli a terasz oszlopáról:


A következő posztban a mai haladás jön!

2011. május 14., szombat

Nyolcadik nap - tegnap nem ment a blogger...

Tegnap nem írtam - valami karbantartás volt a Bloggeren, úgyhogy nem tudtam bejelentkezni.

A nemzetközi helyzet fokozódik - amint azt Virág elvtárs is megmondta.

A kőműves munka jelenlegi állása: készen van bevakolva a konyhai melléfalazás, a spájzajtó helye kész, a gerendákat tegnap levágták. Újra le lehet jutni a pincébe. (De ki a fene akar lemenni most?) Na, voltunk azért lent, mert a wc áthelyezése miatt szemrevételeztük Lacival, a kőművészek főnökével, hogy hol megy ki a jelenlegi wc szennyvízcsöve. Iszonyat mélyen van. A fürdőszobában jelenleg is egy kőműves ezt a csövet keresi - igazi vidám bányászmunka.
A fürdőszoba amúgy elég rosszul áll még - holnap meg ugye vasárnap - és még nem tudom, mennyire lesz használható a fürdő. Még szerencse, hogy a lányok a nagypapáéknál vannak, mert itt most nincs a gyerekeknek jó világ.

Közben a konyhai falból is ki kell bontani egy kis darabot - ahol a konyhai kémény fel lesz küldve. Jut eszembe: tegnap megérkeztek a kémények is.

Ma reggel itt volt "Sebi" és "Keresztapu" a villanyszerelők, és megoldották, hogy a konyhai új falon legyen két konnektor a mosogatógépnek, és a mosógépnek.

Közben az ácsoknak elfogyott a kültéri lazúrjuk, úgyhogy gyorsan el kellett rohannom festékért is. Az ácsok már építik a teraszt!

Majd jövök fotókkal is!

2011. május 12., csütörtök

Hatodik nap...

Ma a kőművesek végig felfalazták, és kivésték a konyha és a leendő maradék kicsi spájz közötti ajtó helyét. Íme a lyuk a falban:Ebédidőben ismét kimerészkadtem az udvarra. Az oromfalat az ácsok elkezdték kívülről burkolni. Délben így nézett ki:


Estére pedig már kész volt az egyik oromfal, és az egyik oldalsó térdfal burkolata. A tetőt pedig még tegnap este befedték a hőtükrös fóliával, így már nem ázunk meg. (remélem...)



Még este kiürítettük a fürdőszoba egy részét - hová hordtuk a cuccot? Naná, hogy a nappaliba. Hihetetlen kupleráj van itt! :-) Van itt takarítószer, borotvák, és fogkrémek, fazekak, fűszerek, munkásruhák, hangszerek, és sok-sok papír - ez az építkezés elég sok papírmunkával is jár: szerződések, árajánlatok, tervrajzok, engedélyek, számlák, és egyéb papírok, melyekre festői összevisszaságban firkálunk fontos dolgokat, hogy aztán persze pont azt a papírt ne találjuk, amit épp keresünk...
Remélem, nemsokára újra kipakolhatom innen, ami nem idevaló!

2011. május 11., szerda

Ötödik nap...folytatás

A fiúk megebédeltek, én pedig kimerészkedtem egy kicsit.
A jelenlegi állapot:
A homokzat dísze lesz ez a faragott kereszt:

...és egy kicsit vissza a romboláshoz: elég komoly meló ez a gerendakiváltósdi. Egész álló nap vésnek, flexelnek. Most itt tart a leendő feljárat:

Ötödik nap - rombolás és építés

Ma teljesen kibontják a kőművészek a födémet a leendő lépcsőfeljárat helyén, és lebontják a konyhai kéményt. A födémkibontás azt is jelenti, hogy mától a vécé fölött a csillagos ég látható, amíg nincs a fejünk felett az új tető. De az ácsok jó ütemben haladnak, még egy esőmentes nap, és nem fog a nyakunkba esni az eső. (Így kap új értelmet a vízöblítéses wc! :-) Illetve reméljük, nem!)

A gázszerelő lekötötte a régi konvektorokhoz vezető gázcsövet, és csinált egy új kiállást a gáztűzhelyemnek. (Ehhez a maradék cuccok egy részét is ki kellett pakolni a konyhából - most éppen teljesen lehetetlen az előszobában közlekedni.)

....na gyorsan fedobom ezt a posztot, mert mindjárt jönnek az emberek ebédelni!

Tegnapi fotók

Adós vagyok pár fotóval tegnapról!

Ez volt a spájz plafonja:
Ez a konyhában az új vízkiállás: (megcsodálhatjátok a csodaszép csempénket, aminek most könnyű szívvel intünk búcsút:-)
És hogy ne csak rombolós képek legyenek, muataok egy kis haladást is:

2011. május 10., kedd

Negyedik nap - szétverik a konyhát

Ma kiürítettem a konyhát - illetve a szekrényeket már tegnap kipakoltam, ma már csak le kellett szedni a szekrényeket a falról, és átraktuk őket a konyha túlsó falára. Jó előre kiválogattam, mi az amit használni kell a konyhátlan napokon is - pár tányér, evőeszköz fiók, étkezőasztal - ezek most a nappaliban találhatóak. Emlékeztek az Égig érő fű című filmre? Ott Fónay Mártáék lakása nézett ki hasonlóan, mint most az én nappalim. (nappali, háló, étkező, spájz, és dolgozószoba egyben: igazi all in one.) Csak csapásokon lehet közlekedni, a legfontosabb dolgok a kályha tetején, és a kályha sütőjében vannak. Ebédfőzzés ugyebár nincsen - rendelek. (Milyen jó, hogy net van!)

Szóval konyha: mivel a konyha egyik falát meg kell erősíteni a gerendakiváltások miatt, ezért ott az egész vizes cuccot újra kell csinálni: mosogató, és mosogatógép kiállás, és ott lesz majd a mosógép is, úgyhogy az is kap egy víz-kiállást.

VIGYÁZZ, A TETŐN DOLGOZNAK!

A házból nem nagyon lehet kilépni, mert nem tudni, mi hull az ember fejére...
Idebent viszont iszonyatos hangok hallatszanak: a tetőn flexelnek - befejezik a párkány levésését, fúrnak - talpszelemen csavarokat az új tető számára... embertelen a hangzavar. Egy zen pap lelki nyugalmára lenne szükségem. Sűrűn ismételgetem magamban, hogy ez egy olyan próbatétel, amit a sors azért mért rám, hogy megerősödjek.

Este, ha elmentek az emberek, még jelentkezem pár fotóval!

2011. május 9., hétfő

Harmadik nap... tető nélkül

Ma leszedték a tetőt. Most elég szánalmasan fest - de nemsokára ... :-)

Az ácsok leszedték a tetőt, ebéd után pedig jöttek a kőművesek, és nekiálltak levésni a koszorú betonperemét. (Hogy ezt a betonperemet milyen céllal biggyesztették annak idején a tetőhöz, az számomra rejtély. Mindenesetre kiváló hőhíd volt, ettől penészedett a plafon sarka. Most ettől is megszabadulunk! Ma két oldalt végigvéstek a kőművesek, hogy holnap lehessen lefúrni az új talpszelemen-csavarokat. Ja, a kémények is vissza lettek bontva, mert végülis új kémények lesznek. A kémények önmagukban is megérnek egy külön posztot, úgyhogy még írok a kémény-szindrómáról...

Holnaptól pár napra bezár a konyha... :-(
Remélem, tényleg csak pár napról lesz szó....

2011. május 6., péntek

Előzmények....1 rész: tervez-get-és

A mostani kis házunkat kábé öt éve vettük, nem túl nagy, de nagyon jó környéken van, és betonfödémes. Tehát felfelé bővíthető... (Rengeteg házat megnéztünk, de a legtöbbjüknél teljes födémcserére lett volna szükség, képtelenség lett volna az átépítés úgy, hogy közben benne lakunk... - Így sem épp ideális, de túl kell élni.)... ((ennyi pénzünk volt, nnna...))

Az elmúlt tíz évet spórolással-kuporgatással töltöttük, és szép lassan eljutottunk addig, hogy nekikezdhettünk a bővítésnek.

Illetve először a tervezésnek...

Kiderült, hogy a födémgerendák olyan irányban futnak, hogy a lépcsőfeljáró kialakításához a lenti konyha és spájz jelentős átépítése szükséges....
...aztán kiderült, hogy a kerületben érvényes építési előírások miatt nem tudunk teljes emeletet ráépíteni, csak tetőtér beépítés lehet, kicsit több, mint egy méternyi térdfallal...
...aztán kiderült, hogy ebben a házban az egész mindenség szétbarmolása nélkül nem lehet központi fűtést csinálni...

Azt már előre tudtuk, hogy nem akarunk téglából építkezni, hanem inkább könnyűszerkezetes dolgot szeretnénk. Két évvel ezelőtt nyáron a zuram és Alma Erdélyben voltak, és ott találtak egy faház-építő mestert, aki a cégével egész Európa-szerte épít faházakat, meg gerendaházakat.
Osztottunk, szoroztunk, és megállapítottuk, hogy akkor jövünk ki a legjobban, ha velük dolgoztatunk. Magyarországon is építettek már sok házat, mi is megnéztünk egyet Pest közelében, sokszor beszéltünk a tulajdonosokkal, hogy mik a tapasztalatok, hogy dolgoztak, milyen volt a munka minősége, milyen a hőszigetelés...

Íme a cég brossúrája:
Azzal is tisztában voltunk, hogy a házban a központi fűtés kiépítése egyrészt borzasztó zűrös, másrészt borzasztó költséges móka lenne, (jelenleg két nagy cserépkályha fatüzeléssel adja a meleget), ezért hosszas keresgélés után a tavalyi Construmán rátaláltunk egy cégre, akik infrapaneleket gyártanak. Az infrafűtésről itt található egy jó leírás, mi nem evvel a céggel vagyunk kapcsolatban, hanem egy másikkal, csak az ő honlapjuk nem igazán informatív. Úgy döntöttünk, hogy infrafűtésünk lesz, majd hosszútávú célunk, hogy az infrapaelekhez napelemeket kössünk, így az áramszámla is jelentősen lecsökken.

Szóval az alap dolgok már tavaly nyáron körvonalazódtak,neki is álltunk a ház megterveztetésének.

...de ez a következő bejegyzés témája lesz...

Második nap

Ma az ácsok főnöke elment a férjemmel, hogy megvegyenek pár fontos dolgot - addig a fiúknak volt egy kis "üresjárati" idejük...

A férjem mára azt tervezte, hogy szétszedi a konyhai cserépkályhát, amit egyáltalán nem használtunk, mert füstölt, mint a fene.

A fiúk - hogy addig se ücsörögjenek tétlenül, míg a főnök és a férjem bevásárol, - nekiálltak szétbontani a cserépkályhát. Mire a férjem hazaért, már szét is szedték.

Ezalatt az idő alatt én átmentem anyuékhoz főzni. Nem mondom, igen jó ebéd sikerült, és mire a kész ebéddel hazaértem, addigra anyósom már ki is takarította a konyhát! Jó-jó, előtte mindent lefóliáztunk, meg amit lehetett elpakoltunk, de a fiúk olyan ügyesek voltak, hogy nem lett minden extrém koszos. (A cserépkályha szétbontásról hallottam már rémtörténetet.)

Ilyen volt a cserépkályha:
Ilyen most a sarok a cserépkályha nélkül:
Délután elmentünk megvenni a fakezelő anyagokat - mindent megkaptunk a közelben, úgyhogy a fiúk most festenek...

2011. május 5., csütörtök

Első nap

Elhatároztam, hogy megírom építkezésünk történetét...

Az előzményekről kicsit később írok egy összefoglalót: igen kalandos volt, mire megkaptuk az építési engedélyt. A hivatalok a lehető legrosszabb formájukat hozták, minden jogszabályi és emberi hatásidőn túlmenve táncoltak az idegeinken. Szóval ez egy jóóóóó hoooosssszúúúúú sztori.

Most azonban egyből belevágok a történésekbe:

Tegnap este megérkeztek az ácsmesterek, Oroszhegy - Hargita megyéből, Erdélyből. Elvittem őket a szállásukra - a nagymama régi lakásában fognak lakni, míg itt lesznek. Nagymamával már múlt hétvégén ott voltunk, kitakarítottunk, megágyaztunk, fogadóképessé tettük a helyet. Nagymama lakása kb. negyed órányira van tőlünk autóval, minden reggel és este hozzuk-visszük az ácsokat.

Ma reggel megérkezett a kamion a faanyagokkal. Az emberek lepakoltak, közben jött a Közterület-felügyelet, és egyből megbüntetett bennünket, mert a kamionnak nem volt behajtási engedélye. :-( Aztán jött Laci, aki a kőműves, és egyéb munkákat fogja szervezni, és egyeztettek az ácsokkal, hogyan, mikor ki mit csinál...

Kiderült - mostmár végérvényesen, hogy a lépcsőház tervezett helyén mindenképp meg kell csinálni a gerendakiváltást - már most. Ettől a munkaszakasztól félek a legjobban. Egy hétig használhatatlan lesz a konyha, és ki tudja mi vár ránk ez alatt az egy hét alatt... Te jó ég! Már napok óta ezzel álmodom - tegnapelőtt azt álmodtam, hogy a fejemre esett egy darab födém.

A kamion lepakolása után az emberek nekiálltak anyagokat szabni, egész nap dolgoztak, nagyon rendesen. Ha az idő jó lesz, a jövő hét közepére tető alatt lehet a ház!

(Milyen jó ez a napló - pár nap múlva ki is derül, hogy jól gondoltuk-e!)


Igyekszem minél sűrűbben leírni az "élményeimet" - és szeretnék fotódokumentációt is készíteni - remélem a Jóisten is megsegít!