2011. december 4., vasárnap

Nemsokára költözhető a tetőtér!!!!

Nagyon rég nem jelentkeztem.

Azóta elkészültek a falak - mármint a lambéria felületkezelése.
Ez nagyon szépen hangzik egy ilyen frappáns, rövid mondatocskában, de ez azért kicsit hosszadalmasabb dolog volt.

Először is az egész felületet le kellett mosni szappanos vízzel, dörzsiszivaccsal, hogy a lambérián itt-ott látható ujjlenyomatoktól megszabaduljuk. Ugyebár az ácsok nem fehér kesztyűben dolgoztak, elég sok maszat volt a falon. Majd az egész felületet megcsiszoltuk nagyon finom csiszolópapírral. Utána egy olajos-viaszos cuccal az egészet lekentük, utána ronggyal visszatöröltük a felesleget, végül puha ronggyal políroztunk. Nem volt kis meló. Mindezt a két kicsi művész kezünkkel....

Most eljött az idő - kikölcsönöztük a megfelelő padlócsiszoló ojjektumokat, és nekiestünk a hajópadlónak...
Csiszolás, porszívózás, csiszolás, porszívózás, szélcsiszolóval csiszolás, porszívózás. Ez volt az első napi menet. A csiszológép kb hetven kiló - azt eleve egy szép feladat volt felvarázsolni az emeletre...
Aztán jött a következő gép - íme, ő az:Ez a masina szintén jó 45-50 kiló. Egyszer ezzel is át kellett csiszolni mindent, a legfinomabb csiszolópapírral. Ez sem volt nagyon egyszerű művelet. Az én komoly erővel bíró férjemet úgy vágta a gép a falhoz, hogy komolyan megijedtünk. A gép úgy viselkedett, mint egy vadló. Kegyetlen volt. Aztán némi telefonos support után a férjem lassacskán megszelidítette a masinát, és végül már egész jól tudta irányítani.
Szóval újabb csiszolás, porszívózás, csiszolás zöld peddel, porszívózás, csiszolás fehér peddel, porszívózás...

Jött az alapozó olaj. Ezt a félrjem egyedül csinálta, mert közben én "beugrottam" az Operába, és lenyomtam gyorsan egy Diótörőt. Mikor hazaértem, még egy-két óráig kenegettük, visszatöröltük az olajat, minden totál maszatos, ragacsos...

Következő napon jött a keményolaj - amitől a padló fájának rostjai kikeményednek. Ezt is a csodamasinával kellett felhordani, majd felmosórongyokkal visszatörölni, és a géppel még egyszer jól "bemasszírozni" a fába.

Most itt tartunk:

Ma délután következik a viaszolás. Utána már csak kb két hetet kell várni, míg a fa teljesen kikeményedik, és máris lehet felköltözni!


Ja és egy fotó a híres infrapanelekről:
Ezek szolgáltatják az emeleten a fűtést. Bár a fotó sajnos nem a legjobb, azért elmondom, hogy igen jól néznek ki, és jól is fűtenek. (Mostmár csak a villanyszámlára leszek kíváncsi....)

3 megjegyzés:

  1. Klassz! Azért még elbírod a brácsát, ugye? :-)))

    VálaszTörlés
  2. Most már tudom, hogy néz ki az infrapanel! :))
    Klassz lesz, az biztos, de jó nagy munka volt. Még olvasni is nehéz volt :-))

    VálaszTörlés
  3. Kedves Inhoff Anita!
    Remélem üzenetem eljut még Önhöz! Nagyon tetszik a blogja, sok hasznos információt olvastam benne és szép lett a tetőtér. Arról érdeklődnék, hogy mennyire vált be az infrapaneles fűtés a tetőtérben, milyen költséggel járt az üzemeltetése. Mi is éppen felújítunk és nagyon kíváncsiak vagyunk. :-)
    Üdvözlettel: Pósa Orsolya

    VálaszTörlés